Tudnivalók

Azerbajdzsán, a gránátalma földje

Azerbajdzsán történelme elválaszthatatlanul kötődik a gránátalma termesztésének kultúrájához, amely évszázados múltra tekint vissza. Az ország – amelyen belül kilenc különböző éghajlati viszonnyal rendelkező zónát különböztetünk meg – egyedülálló környezeti adottságokkal rendelkezik. 

Ennek az éghajlati diverzitásnak köszönhető, hogy Azerbajdzsánban lehetséges szinte valamennyi gránátalmafajta termesztése, évente pedig több mint 40 ezer tonnányi gránátalma kerül leszüretelésre. A gránátalmát joggal nevezik több helyen is a gyümölcsök királyának, népszerűségét hűen tükrözi, hogy rendszeres időközönként tartandó gránátalma fesztivált is tartanak, a jellegzetes külsővel rendelkező gyümölcs pedig az ország nemzeti szimbólumává vált.

Gránátalmát lényegében Azerbajdzsán minden régiójában termesztenek, de a legkiválóbb minőségű gránátalmafajták termesztésének központja a száraz szubtrópusi övezetben, a Goychay körzetben található Shirvan régió. A Goychay gránátalma, amelyet sokan az igazi azerbajdzsáni gránátalmaként emlegetnek, világszerte ismert. A Goychay gránátalma fogyasztása a garantált ízélmény mellett egészségmegőrző hatással is bír, ezen előnyöknek a titka az egyedülálló mikroklímában és a különleges talajösszetételben rejlik, amely sehol máshol a Földön nem található meg.

A kétezer hektárnyi területen található gránátalmafák évente kétezer tonnányi gyümölcsöt teremnek.

A gránátalma fogyasztásának előnyei

A gránátalma nem csupán ízletes gyümölcs, de számos vitamint és ásványi anyag-komplexumot tartalmaz. Legfontosabb jellemzői közé tartozik a magas cukortartalom, szerves sav – és polifenol-tartalom. Mindezek mellett nagy arányban tartalmaz thiamint (B1 vitamin), riboflavint (B-vitamin), P-vitamin aktív alkotóelemeit, tizenöt – amelyek közül hat esszenciális fontosságú – különböző aminosavat.

2011-2014-ben egy célzott kutatási projekt keretében tanulmányokat végeztek a gránátalma tulajdonságairól, termesztési és feldolgozási technológiáiról Azerbajdzsán Goychay régiójában. A gránátalma mezőgazdasági termelésével és ipari feldolgozásával foglalkozó szakemberekkel közösen végzett vizsgálatok eredményei alapján az alábbi következtetésre jutottak: a termesztés körülményei és a gránátalma korszerű technológiával történő feldolgozása garantálja az így előállított termékek minőségét, amelyhez hozzájárul a biológiailag aktív anyagok széles skálája és az ebből fakadó magas tápanyagtartalom.

Azerbajdzsán Goychay régiójában termesztett gránátalmából készült termékek legjellemzőbb összetevői a flavonoidok, antociánok (amelyek pozitív hatással vannak az emberi szív- és érrendszer működésére), C-vitamin, B1, B2, B6, niacin – PP-vitamin és E-vitamin.

Az elvégzett kutatások eredményeiből következtetve a gránátalmát joggal sorolhatjuk a legértékesebb tápanyagokat tartalmazó gyümölcsök közé. Összetevői nagy jelentőséggel bírnak a kiegyensúlyozott étrend kialakításában.

A gránátalma rendszeres fogyasztása hozzájárul a vérkeringés és az immunrendszer működésének javításához.

A B és P vitamincsoportok segítik az idegrendszer megfelelő működését, javítják a test vértermelő szerveinek állapotát.

A gránátalma öregedésgátló hatása

Az Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne és a Svájci Bioinformatikai Intézet kutatói megállapították, hogy a gránátalmában és más gyümölcsökben található természetes vegyületek késleltetnek bizonyos öregedési folyamatokat Az erről szóló tanulmány a MedicalXpress felületein is publikálásra került.

A klinikai vizsgálatok eredményei kimutatták, hogy az urolitin A javítja a mitokondriumok működését a vázizomzat sejtjeiben, amelyek 50 éves kor után kezdik elveszíteni erejüket és tömegüket. Az urolithin A az emberi gasztrointesztinális rendszerben termelődik megfelelő mennyiségő ellagotanninok bevitelének következményeképp, amelyek a gránátalma megvaiban és a gyümölcs húsából kinyert folyadékban is megtalálhatók.

Megállapították, hogy az urolitin serkenti a mitokondriális biogenezist, ahol a sejtek növelik a mitokondriumok tömegét. Míg a vegyület segíti a sejtek tisztulását a hibásan működő organellákból. Ez a folyamat fiatalabb korban aktív, azonban az életkor előrehaladtával lassul, ami szarkopéniához – a vázizmok degeneratív elváltozásaihoz – vezet.